Fura, de jó

Rég nem írtam. Nem, nem mintha elfelejtettem volna, csak olyan periódusban voltam, olyan dolgok történtek velem, hogy egyszerűen nem volt hozzá kedvem…

Hogy miért? Jó kérdés… Talán majd egyszer megtudom, mire volt jó megízlelni ezeket a megmagyarázhatatlan dolgokat. Hiszen mindennek oka van – ezt szoktam hajtogatni –, akkor ez sem véletlenül történt! Isten útjai (tényleg) kifürkészhetetlenek.

Emberek, arcok, barátok, mosolyok. És a hozzájuk fűződő érzések, kötelékek. Mintha elveszítettem volna az életemből egy olyan részt, ami értékes volt a számomra és féltve őriztem. Fura érzés.

De végül is… jól van így.

Megúsztam a stressz-koszorút, egy-két avagy jó pár fölösleges idegeskedést, ami bajtársaimat érte. Szóval nincs miért sajnálkoznom. Örülnöm kell! Örülök is! Csak vigyáznom kell arra, hogy meg ne őrüljek. :)

Márai margójára

Az őszinteségről

Őszintén élni annyi, mint igaz embernek lenni. Ugyanúgy viszonyulni önmagunkhoz, mint a hozzánk közel állókhoz és felebarátainkhoz. Mert, ha saját magadhoz nem vagy őszinte, akkor nemcsak önmagad csapod be, hanem embertársaidat is. Azt tedd, amit a szíved kíván: mindennemű érzésed és gondolatodat szóvá tenni és megbeszélni a másikkal.

Őszintének lenni annyi, mint beszélni úgy a jó, mint a rossz dolgokról is. Rossz tulajdonságainkat, hibáinkat, tetteinket és tévedéseinket is elismerni és megbeszélni az érintett féllel. Felelősséget vállalni és nem félni az igazságtól: ez az őszinteség.

Arról, hogy nincsenek véletlenek

Minden okkal történik, semmi sem véletlen. Nincs olyan, hogy véletlenül kimondott szó, véletlen mozdulat, véletlen történet és véletlen találkozás. Nem véletlen műve a szerencse, és a balszerencse sem. A megfoganás pillanata, az élet kezdete, s a halál eljövetele sem véletlen. Mert semmi se történik magától, hiszen életünk minden apró részlete meg van írva, s minden e szerint működik. Ez az eleve elrendelés.

Fohász

Mindenható Atyám!

Bármit kérnék tőled, bármiért könyörögnék, legyen akaratod szerint, hiszen csak Te ismered a holnap titkait.

Erősíts meg a hitben és lélekben, Uram, s ne engedj kételkedni örökkévalóságodban, mert Te vagy az Út, az Igazság és az Élet.

Ajándékozz meg bölcsességgel, világosítsd meg elmémet, Atyám, s engedj az élet kulisszatitkai mögé látni, hogy különbséget tudjak tenni jó és rossz között. Ne engedj kószálni a széles ösvényen, ne hagyj engem tömegemberré válni, s elveszni a világ zajában.

Add, hogy ne legyek kíváncsi arra, hogy mit hoz a jövő, hiszen minden napnak megvan a maga baja, de kérlek, adj támpontokat, amibe kapaszkodhatom. Csak azt mutasd meg, Uram, hogy milyen irányba induljak, és mit csináljak, s add kölcsön a jövő kulcsait, hogy ne találjam zárva az élet kiskapuit.

Hagyj álmodozni, Atyám, de ne hagyj olyan dolgok után vágyni, melyek verdesik a csillagos eget.

Kérlek, segíts elfogadni és megérteni embertársaimat, s ne engedj hamis előítéleteket hozni. Ajándékozz meg azzal, hogy előbb gondolkozzam, s utána cselekedjek vagy beszéljek. Segíts szeretetreméltóvá válni.

Adj az élethez kitartást és türelmet. Ha elvesznék a mélyben, adj erőt, hogy újra a felszínre tudjak jutni, s vígan továbbhajózni az élet viharos tengerén. Hiszen az élet egy hullámvölgy, ahol egyszer fent, egyszer lent hajózunk. Duzzaszd fel vitorláimat jó széllel, hogy át tudjam vészelni, le tudjam küzdeni az élet nagy viharait.

Bármi történne velem, erősíts meg az eleve elrendelés hitében, s ne engedj lázadozni a sok miérten, hanem: legyen meg a Te akarod.

Ámen.