2011. szeptember 19., hétfő

Pírka




Hogy mire jó egy irka?
Semmire.
Bármire.
Mindenre.
Ahogy a mondás tartja, a szó elszáll, az írás megmarad.
A gondolat megőrzése. Emlék, hogy visszatekinthess egy korábbi énedre, életképedre. Felidézheted önmagad és elképedhetsz vagy elmerenghetsz a saját gondolataidon, de akadhat olyan eset is amikor nem értesz (már) egyet a korábban leírt gondolatoddal és felképelnéd érte magad. De hát, ilyen egy irka. Szeszélyes, mint a tenger.

2011. március 1., kedd

Öleld meg a derekát!



Kedves Cimboráim!


A tánc egy élet, s az élet egy tánc.
Mit is érne az élet tánc nélkül? Talán e nélkül nem is lenne igazi az élet!
A kérdés csak az lenne: miért tűnik jobb programnak egy buli, mint egy táncház?
Hiszen egy diszkó nem olyan hely, ahova táncolni járnak az emberek. Mert a tömeg tombolását nem lehet táncnak nevezni! Monoton ritmus, szabálytalan mozgás, véletlen mozdulatok, kaotikus állapotba kerülés.
A diszkó a „kikapcsolódásról” szól: haverok, buli és piálás! A korszellem diktálta időtöltés! Egy hely a sok közül, ahol elütheted az időt és elköltheted a zsebpénzed.
Mivel gazdagodsz, ha elmész egy ilyen szórakozóhelyre? Talán a kiürült pénztárcád mellett, fáradt másnapossággal. S mire emlékszel? Hogy „milyen jó” buli volt és ki mekkorát hányt?! Hát igen…néha szükség van ezekre a jó kis rosszakra, de a tánc, a táncház nem erről szól!
Miért értelmesebb táncházba járni, mint diszkóba?
Mert sokkal közvetlenebb jellegű, hiszen nem mindegy, hogy egy lány/fiú mellett vagy egy lánnyal/fiúval táncolsz! A tánchoz szükség van a partnerre, hiszen lehetetlen egymásra hangolódni szem és testkontaktus nélkül. Egy olyan hely, ahol egykönnyen kapcsolatot teremthetsz, azaz: nem kell túlkiabálnod a dübörgő zenét, mint a diszkókban. Itt tánc közben is nyugodtan elbeszélgethetsz a pároddal.
A táncház ritmusvilága és mozdulatművészete sokkal élénkebb és dinamikusabb jellegű. Itt csak tanulás útján sajátíthatóak el a mozdulatok, s etikátlan keverni a stílusokat, azaz: nem elég csak érezni a ritmust. Viszont minden táncház táncoktatással kezdődik, tehát lehetőség van a tanulásra, az önképzésre. E mellett közösségi élményben lehet részed, amit az élő zene biztosít.
Ide nem kell kicsípned, kisminkelned magad ahhoz, hogy kiemelkedj a tömegből. Az elismerést csak a tánccal lehet kiérdemelni, minél több táncot ismersz, és minél többet táncolsz, annál nagyobb ember vagy, azaz: a gyakorlat teszi a mestert. Minél hamarabb elkezded, annál könnyebben tudod hasznosítani ezt a gyakorlati tudást később. Ha elsajátítottad a lépéseket, figurákat, akkor nem kell majd a saját lakodalmadon azon sopánkodnod – ha táncra kerül a sor – hogy: bezzeg, ha Te is megtanultál volna néptáncolni!…
Elveszettnek kell tekintenünk minden olyan napot, amelyen nem táncoltunk legalább egyszer – mondja Nietzsche (német filozófus).
Egy táncházi program azért értelmesebb kikapcsolódási lehetőség, mert a hagyományápolás mellett a közösségépítésről és a kapcsolatteremtésről szól: élmény-teli, hasznos és emlékezetes.



Tartsd szem előtt: Te vagy a táncért, nem a tánc érted, s ezt addig használd ki, amíg teheted!


2011. február 1., kedd

Márai margójára


Az őszinteségről

Őszintén élni annyi, mint igaz embernek lenni. Ugyanúgy viszonyulni önmagunkhoz, mint a hozzánk közel állókhoz és felebarátainkhoz. Mert, ha saját magadhoz nem vagy őszinte, akkor nemcsak önmagad csapod be, hanem embertársaidat is. Azt tedd, amit a szíved kíván: mindennemű érzésed és gondolatodat szóvá tenni és megbeszélni a másikkal.

Őszintének lenni annyi, mint beszélni úgy a jó, mint a rossz dolgokról is. Rossz tulajdonságainkat, hibáinkat, tetteinket és tévedéseinket is elismerni és megbeszélni az érintett féllel. Felelősséget vállalni és nem félni az igazságtól: ez az őszinteség.



Arról, hogy nincsenek véletlenek

Minden okkal történik, semmi sem véletlen. Nincs olyan, hogy véletlenül kimondott szó, véletlen mozdulat, véletlen történet és véletlen találkozás. Nem véletlen műve a szerencse, és a balszerencse sem. A megfoganás pillanata, az élet kezdete, s a halál eljövetele sem véletlen. Mert semmi se történik magától, hiszen életünk minden apró részlete meg van írva, s minden e szerint működik. Ez az eleve elrendelés.



2010. december 26., vasárnap

Fohász


Mindenható Atyám!



Bármit kérnék tőled, bármiért könyörögnék, legyen akaratod szerint, hiszen csak Te ismered a holnap titkait.

Erősíts meg a hitben és lélekben, Uram, s ne engedj kételkedni örökkévalóságodban, mert Te vagy az Út, az Igazság és az Élet.

Ajándékozz meg bölcsességgel, világosítsd meg elmémet, Atyám, s engedj az élet kulisszatitkai mögé látni, hogy különbséget tudjak tenni jó és rossz között. Ne engedj kószálni a széles ösvényen, ne hagyj engem tömegemberré válni, s elveszni a világ zajában.

Add, hogy ne legyek kíváncsi arra, hogy mit hoz a jövő, hiszen minden napnak megvan a maga baja, de kérlek, adj támpontokat, amibe kapaszkodhatom. Csak azt mutasd meg, Uram, hogy milyen irányba induljak, és mit csináljak, s add kölcsön a jövő kulcsait, hogy ne találjam zárva az élet kiskapuit.

Hagyj álmodozni, Atyám, de ne hagyj olyan dolgok után vágyni, melyek verdesik a csillagos eget.

Kérlek, segíts elfogadni és megérteni embertársaimat, s ne engedj hamis előítéleteket hozni. Ajándékozz meg azzal, hogy előbb gondolkozzam, s utána cselekedjek vagy beszéljek. Segíts szeretetreméltóvá válni.

Adj az élethez kitartást és türelmet. Ha elvesznék a mélyben, adj erőt, hogy újra a felszínre tudjak jutni, s vígan továbbhajózni az élet viharos tengerén. Hiszen az élet egy hullámvölgy, ahol egyszer fent, egyszer lent hajózunk. Duzzaszd fel vitorláimat jó széllel, hogy át tudjam vészelni, le tudjam küzdeni az élet nagy viharait.

Bármi történne velem, erősíts meg az eleve elrendelés hitében, s ne engedj lázadozni a sok miérten, hanem: legyen meg a Te akarod.



Ámen.